TÁJÉKOZTATÓ

A Pécsi Ítélőtáblán tanúgondozással megbízott munkatárs tevékenykedik.

Elérhetőségei:

Hauptmann-né Barkó Barbara
tisztviselő

Pécsi Ítélőtábla
7623 Pécs, Rákóczi út 34.
tanugondozo@pitb.birosag.hu

Tel.: +36-72-533-426
Fax.:+36-72-533-455

A tanúgondozással megbízott munkatárs a tevékenysége során tájékoztatást adhat

a bíróságok elérhetőségéről, megközelíthetőségéről,
az ügyfélfogadás rendjéről,
a tanú tárgyalótermi viselkedésének szabályairól,
általánosságban a tanú jogairól és kötelezettségeiről,
a tanú adatainak zártan történő kezeléséről,
a kiskorú tanú idézésének szabályairól (2017. évi XC.tv. 115.§, 2016. évi CXXX.tv. 133.§), a törvényes képviselő kötelezettségeiről,
a távolmaradás előzetes kimentésének módjáról,
az igazolatlan távolmaradás jogkövetkezményeiről,
a vádlott távollétében a tanú kihallgatásáról,
a vallomástétel megtagadásának lehetőségéről,
az írásbeli vallomás megtételének lehetőségéről,
az útiköltség megtérítésének lehetőségéről,
a tanúvédelem törvényben szabályozott lehetőségeiről.

A feladatát telefonon, írásban, faxon vagy elektronikus levelezés formájában látja el.

A tanúgondozó a konkrét ügyről érdemben nem nyilatkozhat, arra vonatkozóan tanácsokat nem adhat, az üggyel kapcsolatos vallomásról a tanúval nem beszélhet.

---------------------------------------------------------

Tájékozódás a helyszínen

Ha a tanúként megidézett személy – az idéző végzésnek eleget téve – belép a bíróság épületébe, problémát jelenthet számára, hogy (főként a nagyobb bíróságokon) merre találja az idézésben feltüntetett tárgyalótermet.

Az idéző végzésben a bíróság a tárgyalás helyszínét mindig pontosan (város, utca, házszám, emelet és ajtószám feltüntetésével) megjelöli, ezen túl pedig a bíróság épületében a biztonsági személyzettől további felvilágosítás kérhető.

Az idézésben megjelölt tárgyalási napon az adott tárgyalóterem ajtajára egy lista, az ún. tárgyalási jegyzék van kifüggesztve, amely tartalmazza az aznap tárgyalt ügyek felsorolását. Ha a tárgyalási jegyzéken szerepel az az ügyszám és név, amelyet az idéző végzés is tartalmaz, akkor a megidézett személy tudhatja, hogy jó helyen jár.

A tárgyalás időpontja

Néhány esetben előfordulhat, hogy – a bíróság szándéka ellenére – a tárgyalás később kezdődik az idézésben megjelölt időpontnál. Ennek számos oka lehet, például az, hogy elhúzódik a korábbi eljárás vagy egyéb váratlan körülmények merülnek fel. Nagyon fontos, hogy a tanúk ilyen esetben sem hagyhatják el a bíróság épületét, mert ez ugyanazzal a következménnyel jár, mintha szabályszerű idézés ellenére nem jelentek volna meg.

A tárgyalóterem ajtaján nem szabad kopogni, hiszen a bíróság a tárgyalás kezdetén mindenkit a terembe szólít és ellenőrzi, hogy minden megidézett személy megjelent-e. A tanács elnöke ekkor látja el a tanúkat a szükséges tájékoztatással, majd felhívja őket, hogy hagyják el a tárgyalótermet. A későbbiekben majd ismét a terembe szólítja a tanúkat, hogy egyenként, a később sorra kerülő tanúk távollétében kihallgassa őket.

A bíróság előtti viselkedés

Sem a bíróság épületébe, sem a tárgyalóterembe nem szabad bevinni az életet és a testi épséget sértő vagy veszélyeztető olyan eszközöket, mint például az olló, a kés, vagy a gázspray. Ennek betartása érdekében a nagyobb bíróságokon a bejáratnál biztonsági beléptető rendszer működik, ahol mindenkinek egy fémkereső kapun kell átmenni. Ha a biztonsági őrök tiltott tárgyat találnak a bíróság épületébe belépő személyeknél, azt elveszik és távozáskor csak akkor adják vissza, ha annak tartása nem ütközik jogszabályba.

A bíróság épületében a dohányzás és az alkohol fogyasztása tilos. Ez azért is fontos, hogy a tanúk kihallgatható állapotban jelenjenek meg a bíróság előtt. Szintén tilos a tárgyalóteremben való telefonálás, valamint a kihallgatás közbeni rágózás. A bíróság elé tanúként idézett személynek mindig a helyhez és alkalomhoz illő öltözékben kell megjelennie a tárgyaláson. Ez azt jelenti, hogy például rövidnadrág vagy melegítő helyett más, megfelelő öltözéket kell felvennie. A talár viselésével a bírák, az ügyészek és az ügyvédek is megtisztelik a tárgyalást, ezért a tanúknak szintén úgy kell öltözni és viselkedni, hogy az kifejezze az eljárás iránti tiszteletet.

Amikor a megidézett személy tanúvallomást tesz a bíróság előtt, mindig nyugodtan és udvariasan kell beszélnie, hiszen a tanács elnökének törvényben előírt feladata, hogy rendet tartson a tárgyaláson.

Ha a tanú ezen kötelezettségét megszegi, a bíróság különböző szankciókat (figyelmeztetés, rendbírság) alkalmazhat vele szemben.

Kik vannak a tárgyalóteremben?

A tárgyalóterem egyik oldalán, a Magyarország címere alatt helyezkedik el a bírói asztal vagy más néven bírói pulpitus, amely mögött a bíróság tagjai ülnek.

A bírói pulpituson három hivatásos bíró foglal helyet.

Büntető ügyekben a bírói pulpitus előtt foglal helyet a jegyzőkönyvvezető, aki jegyzőkönyvben rögzíti a per során elhangzottakat. A polgári perekben a jegyzőkönyvvezető nem vesz részt a tárgyaláson, ott az eljáró bíró diktálja hangszalagra a tárgyaláson történteket és utólag, ezen hangfelvétel alapján kerül leírásra a jegyzőkönyv.

A bírói pulpitus mindkét oldalára merőlegesen van egy-egy asztal. Büntetőperben általában a bíró jobbján ül az ügyész és a sértetti képviselő, bal oldalán pedig a védő(k). Polgári perben a felperes (vagyis az a személy, aki kezdeményezte a pert) és annak képviselője ül a bírótól jobbra, az alperes (vagyis aki ellen kezdeményezték a pert) és képviselője pedig baloldalt.

A büntetőeljárásokban a tárgyalóterem közepén, szemben a bírói pulpitussal van a vádlottak padja. A bírói asztallal szemben (büntetőperben a vádlottak padja mögött), a terem másik végében padsorok vannak, ahol a hallgatóság foglalhat helyet.

Ki minősül hozzátartozónak?

A hozzátartozói minőségnek azért van jelentősége, mert mind a büntető, mind a polgári perben a tanúként megidézett személy megtagadhatja a vallomástételt, amennyiben a terheltnek vagy az egyik peres félnek a hozzátartozója.

Hozzátartozónak a következő személyek minősülnek:

• az egyeneságbeli rokon és annak házastársa (pl. szülő, nagyszülő és annak férje/ felesége,
• gyermek, unoka és annak férje/felesége)
• az örökbefogadó- és nevelőszülő; az örökbe fogadott és nevelt gyermek
• a testvér és a testvér házastársa
• a házastárs, élettárs, jegyes, valamint
• a házastárs egyeneságbeli rokona (pl. após/anyós) és testvére (sógor/sógornő).

Mi a teendő, ha a tanú az idézésben megjelölt időpontban nem tud megjelenni a bíróság előtt?

Ha a tanúként megidézett személy az idézés szerinti időpontban nem tud megjelenni a bíróság előtt, nagyon fontos, hogy erről, valamint a távolmaradás okáról időben értesítse a bíróságot.

Az értesítés történhet írásban (az idézésben megjelölt ügyszámra hivatkozással), illetve rövid úton (telefonon (a tanúgondozó megkeresésével), telefaxon és e-mailben) is.

A félfogadási időn túl pedig a bíróságra személyesen bevitt, írásbeli beadványok a bíróság bejáratánál levő, zárt gyűjtőszekrényben is elhelyezhetők.

Ennek kapcsán meg kell említeni, hogy a tanú csak alapos okra (pl. betegségre, külföldi útra) hivatkozással mentheti ki magát a tárgyalásról, amelyet mindig kellő időben, lehetőleg a tárgyalást megelőzően, illetve az akadály megszűnését követően haladéktalanul be kell jelentenie a bírósági kezelőirodának. Ezzel elkerülhetővé válik, hogy a bíróság a mulasztó tanúval szemben a törvényben előírt szankciókat alkalmazza.

A tanúdíj és az igazolás

Amennyiben a tanú tárgyaláson való megjelenéssel kapcsolatos költségei – törvényben előírt mértékű – megtérítését kéri, a bíróság a büntetőeljárásban a tanú kihallgatását követően kitölti a megfelelő nyomtatványt, amelyet az eljáró bíró az aláírásával és a bíróság pecsétjével lát el. Ezzel a tanúnak a bíróság pénztárába kell mennie, ahol felveheti a nyomtatványban szereplő összeget. A polgári perben – amennyiben a per tárgyi költségmentes, pl. apaság megállapítása iránti per, gyermekelhelyezéssel kapcsolatos per – a megállapított tanúdíjról a bíróság szintén kiállítja a megfelelő nyomtatványt, amellyel a tanú a bíróság pénztárában felveheti a nyomtatványban szereplő összeget. Tárgyi költségmentesség hiányában a polgári perben a bíróság a tanúdíjat az annak fedezésére letett összegből nyomban kiutalja, illetve előzetes letétel hiányában a tanúdíj előlegezésére a bizonyító felet kötelezi.

Ha a munkaviszonyban álló tanúnak a munkáltató felé igazolnia kell a munkahelyről való távolmaradás okát, akkor a kihallgatása után – a bíróság hivatalos pecsétjével ellátott – igazolást kaphat a bíróságon töltött időről.

A tanúvédelem célja, hogy a tanú bármiféle külső befolyásolás nélkül vallomást tehessen. A tanúvédelem eszközei: a tanú adatainak zárt kezelése, a szembesítés mellőzése, az írásban történő vallomástétel, a különösen védett tanúvá nyilvánítás, a személyi védelem, a tanúvédelmi program, valamint az audiovizuális technikával történő kihallgatás.