A Zalaegerszegi Törvényszék a következő tényállást állapította meg:

A sértett évek óta illegális valuta váltással foglalkozott, vele szemben 2019-ben büntetőeljárás is indult jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette miatt. Az eljárásban a nyomozóhatóság tőle és társától százmillió forintot meghaladó összegű készpénzt foglalt le. Erről a médiából az elsőrendű vádlott is tudomást szerzett.

Az elsőrendű vádlott baráti kapcsolatban volt a másodrendű vádlottal és a sértettel azonos városban lakó harmadrendű vádlottal.

2019. júliusában az elsőrendű vádlott felvetette társainak, hogy el kellene lopni a pénzváltással foglalkozó, büntetőeljárás alá vont sértett pénzét. A harmadrendű vádlott ismerte a sértettet, annak szokásait, tudta, hogy mikor kezdi meg a pénzváltási tevékenységet és minden nap egy presszóban kezdi a reggelt. Tudta továbbá, hogy jelentős, több millió forintnak megfelelő összeget tart rendszeresen magánál és milyen típusú személygépkocsival, mikor jelenik meg reggelenként törzshelyének környékén. Ezeket az információkat megosztotta az elsőrendű vádlottal.

A vádlottak megállapodtak abban, hogy a harmadrendű vádlott által szolgáltatott információk birtokában, azok felhasználásával erőszakkal elveszik a sértett magánál tartott értékeit, pénzét. 2019. július 10-én terepszemlét tartottak. Ezen a napon az elsőrendű vádlott átadott egy nyomógombos mobiltelefon készüléket a harmadrendű vádlottnak annak érdekében, hogy a sértett sérelmére tervezett cselekmény véghezvitelével kapcsolatos közléseket azon bonyolítsák.

Az elsőrendű vádlott 2019. július 24-én az éjszakai órákban akkori lakóhelye közelében leszerelte egy személygépkocsi forgalmi rendszámait, azokat eltulajdonította, majd a rendszámokat felszerelte a bűncselekmény elkövetéséhez használt gépkocsira.

2019. július 25-én hajnalban az elsőrendű. és másodrendű vádlottak a bűncselekmény helyszínére utaztak. A gépkocsit egy harmadik személy vezette, aki a tervezett rablásról nem tudott. Útközben az elsőrendű vádlott és a harmadrendű vádlott az erre a célra átadott telefonon tartották a kapcsolatot. A harmadrendű vádlott tájékoztatta az elsőrendű vádlottat a sértett reggeli mozgásáról, aznapi tevékenységéről.

A sértett személygépkocsijával 7 óra 55 perc körül érkezett a parkolóba. A gépkocsit leállította, abból magához vett legkevesebb négymillió forint készpénzt, ami egy fekete színű nylon táskában volt elhelyezve. A vádlottak a sértett parkolóban leállított autója elé hajtottak, a gépkocsi jobb első üléséről a másodrendű vádlott, a hátsó ülésről pedig elsőrendű vádlott szállt ki. Rögtön ezután az elsőrendű vádlott „Állj, rendőrség!” felkiáltást intézett a gépkocsija mellett álló sértetthez. 

Az elsőrendű vádlott nadrágszíján ekkor egy maroklőfegyvernek látszó tárgy tokban, egy kézibilincs, kezében pedig egy jelvényes igazolványtartó volt.

A sértett az elsőrendű vádlott kiáltására futva menekülni kezdett, őt az elsőrendű vádlott üldözőbe vette, a másodrendű vádlott pedig követte őket. Az üldözés közben az elsőrendű vádlott ismételten rákiáltott a sértettre „Álljon meg, rendőrség!”, a sértett azonban tovább menekült. Amikor utolérte az elsőrendű vádlott a sértettet, két kézzel átkarolta a nyakán, vele szemben fojtó fogást alkalmazott, így a földre vitte és a járdán vonszolva behúzta egy átjáróba. A másodrendű vádlott társától és a sértettől mintegy tíz méterre követte őket a kapualj felé. A sértett védekezett, próbált szabadulni az elsőrendű vádlott fogásából, aminek során a kezében lévő legalább négymillió forintot tartalmazó nylon táskát elejtette. Végül sikerült kiszabadulnia az elsőrendű vádlott fogásából és a helyszínről elmenekült. Az elsőrendű vádlott felvette a szatyrot a földről és a másodrendű vádlottal együtt visszaszaladt a parkolóba a gépkocsijukhoz, beszálltak abba és elhagyták a helyszínt.

Az elsőrendű vádlott által megszerzett pénzt egymás között felosztották, a harmadrendű vádlott – aki nem tartózkodott a bűncselekmény helyszínén - a délutáni órákban Budapesten találkozott az elsőrendű vádlottal, a részét ott vette át tőle.

A törvényszék az elsőrendű vádlottat rablás bűntette és egyedi azonosító jellel visszaélés bűntette miatt, halmazati büntetésül 7 év börtönre és 7 év közügyektől eltiltásra, valamint 500.000 forint pénzbüntetésre ítélte. A másodrendű és harmadrendű vádlottakat bűnsegédként elkövetett rablás bűntette miatt 4 év, illetve 3 év 6 hónap börtönre és 4 év közügyektől eltiltásra, valamint 500.000-500.000 forint pénzbüntetésre ítélte. Mindhárom vádlottal szemben 1.333.333 forint vagyonelkobzást alkalmazott.

A törvényszék ítélete ellen az elsőrendű vádlott védője enyhítés, a másodrendű vádlott védője felmentés, a harmadrendű vádlott enyhítés, védője eltérő minősítés érdekében jelentett be fellebbezést.